A levegő víz hőszivattyú az egyik legnépszerűbb fűtési megoldás azok számára, akik energiahatékony és fenntartható rendszert keresnek. Ez a korszerű technológia a külső levegőből nyeri ki a hőenergiát, és hatékonyan biztosítja otthonod fűtését, akár télen is. Alacsony üzemeltetési költsége és környezetbarát működése miatt egyre többen választják családi házakhoz. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működik a levegő-víz hőszivattyú, és miért érdemes elgondolkodnod rajta, ha építkezel, vagy épp felújítod otthonodat.
A hőszivattyúk egyre népszerűbbek a modern fűtési rendszerek között, mivel képesek a környezetben meglévő hőt hasznosítani otthonaink melegítésére és akár hűtésére is. Számos típusuk létezik attól függően, hogy honnan nyerik a hőt és hová adják le.
Első lépésként röviden áttekintjük a főbb hőszivattyú típusokat – ilyenek például a levegő-levegő, levegő-víz, víz-víz és földhőszivattyú rendszerek –, majd ezt követően részletesen a levegő-víz hőszivattyú működésére, előnyeire és költségeire fogunk koncentrálni.
Hőszivattyú típusok rövid áttekintése
A hőszivattyúkat általában aszerint különböztetjük meg, hogy milyen forrásból nyerik ki a hőt és milyen módon adják azt tovább a fűtési rendszer számára. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a legelterjedtebb típusokat, hogy könnyebb legyen eligazodni a különböző megoldások között.
Levegő-levegő hőszivattyú
Ez a típus a külső levegőből vonja el a hőt, majd közvetlenül a beltéri levegőnek adja át. Tipikus példája a klímaberendezés, amely fűtési üzemmódban a kültéri egység segítségével hőt von ki a levegőből, míg a beltéri egység ventilátora felmelegíti a helyiség levegőjét. Elsősorban lakások és irodák fűtésére vagy hűtésére szolgál, de nem alkalmas használati melegvíz előállítására.
Levegő víz hőszivattyú
Ebben az esetben a rendszer szintén a külső levegőből nyeri ki a hőt, de azt egy vízzel töltött fűtési rendszerbe – például padlófűtésbe vagy radiátorokba – továbbítja. A levegő víz hőszivattyúk emellett használati melegvíz (HMV) előállítására is alkalmasak, ha megfelelő tartállyal egészítik ki a rendszert. Az egyszerű telepítés és az elérhető ár miatt ez a típus az egyik legnépszerűbb megoldás otthoni fűtési rendszerek korszerűsítésére. Ezzel a típussal foglalkozunk részletesen ebben a cikkben.
Víz-víz hőszivattyú
Ebben a rendszerben a hő forrása valamilyen természetes víztömeg, például talajvíz, kút vagy tó. A hőszivattyú a vízből nyert energiát egy másik vízkörbe, vagyis a fűtési rendszerbe továbbítja. Az egyik legenergiahatékonyabb megoldásnak számít, mivel a talajvíz hőmérséklete még télen is viszonylag állandó, általában 8-12°C között mozog. Hátránya, hogy a telepítéséhez megfelelő vízforrásra és engedélyekre van szükség, például egy kút fúrására.
Talaj-víz hőszivattyú (Földhő, vagy geotermikus hőszivattyú)
Ez a rendszer a talajban tárolt hőt hasznosítja, amelyet vagy függőlegesen lefúrt szondákon, vagy vízszintesen elhelyezett kollektorcsöveken keresztül von ki. A föld mélyebb rétegeiben egész évben egyenletes, 10-15°C körüli hőmérséklet uralkodik, amit a hőszivattyú hatékonyan képes felhasználni. Nemcsak fűtésre, hanem nyáron hűtésre is alkalmas, mivel a hideg talajhő segítségével képes csökkenteni a beltéri hőmérsékletet. A rendszer előnye a stabil és kiemelkedően energiahatékony működés, azonban a telepítése költséges és nagyobb helyigénnyel jár a szükséges földmunkák miatt.
Léteznek egyéb speciális rendszerek is (például levegő-föld vagy hibrid megoldások), de a fenti négy típus a leggyakoribb. Jelen blogbejegyzés további részében a levegő víz hőszivattyúval foglalkozunk részletesen, mivel ez az egyik legnépszerűbb és legegyszerűbben telepíthető megoldás otthoni fűtési-hűtési és melegvíz igények esetén.
A levegő víz hőszivattyú működése
A levegő víz hőszivattyú működése elsőre meglepő lehet, hiszen sokakban felvetődtet a kérdés, hogyan képes egy berendezés a hideg téli levegőből meleget előállítani?
A folyamat mögött egy zárt körfolyamat áll, amely hűtőközeget használ – hasonlóan a hűtőszekrény vagy a légkondicionáló működéséhez, csak fordított elven. A hőszivattyú a külső levegőből vonja el a hőt, majd azt a fűtési rendszer vízének adja át.
Nézzük meg ezt misztikusnak hangzó folamatot lépésről lépésre!
- Hőelvonás a külső levegőből (elpárologtatás): A hőszivattyú kültéri egységében található egy hőcserélő (elpárologtató) és egy ventilátor. A ventilátor beszívja a külső levegőt, amely átáramlik az elpárologtató lamelláin. Ebben a hőcserélőben egy speciális hűtőközeg kering, amely rendkívül alacsony hőmérsékleten is képes elpárologni. Ahogy a hideg külső levegő áthalad a hőcserélőn, a hűtőközeg hőt von el belőle, és folyadékból gázzá alakul. A lehűlt levegő ezután néhány fokkal hidegebben távozik a berendezésből.
- Kompresszió és hőmérséklet-emelkedés: A gázneművé vált hűtőközeget a kompresszor összesűríti, ami a nyomás növekedésével együtt jelentősen megemeli annak hőmérsékletét. Ennek köszönhetően a gáz akár 50-60°C-ra vagy még magasabb hőmérsékletre is felmelegedhet. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk például egy kerékpárpumpa használatakor is: amikor a levegőt összenyomjuk, az felmelegszik.
- Hőleadás a fűtési víz felé (kondenzáció): A forró, magas nyomású gáz továbbhalad a rendszerben egy másik hőcserélőhöz, a kondenzátorhoz. Itt a hűtőközeg átadja a hőt a víznek, ennek hatására lehűl és ismét folyékonnyá válik. Eközben a fűtési víz felmelegszik és továbbáramlik a padlófűtésbe, radiátorokba vagy a melegvíztartályba.
- Nyomáscsökkentés és ciklus újraindítása: A lehűlt hűtőközeg ekkor még mindig magas nyomás alatt van, ezért egy expanziós szelepen keresztül áramlik, amely csökkenti a nyomását. A nyomáscsökkenéssel együtt a hőmérséklete is leesik, így újra folyékony és hideg lesz. Ezzel készen áll arra, hogy újra hőt vonjon el a kültéri levegőből az elpárologtatóban. A körfolyamat ezzel bezárul és kezdődik elölről.
Ezzel a folyamattal a levegő-víz hőszivattyú képes folyamatosan hőt “pumpálni” a kinti levegőből a fűtési rendszerünkbe. Fontos kiemelni, hogy a rendszer működéséhez elektromos energia szükséges (elsősorban a kompresszor meghajtásához és a ventilátorhoz). Ugyanakkor a hőszivattyú hatékonysága többszörösen meghaladja a közvetlen elektromos fűtését: például 1 kW elektromos energiával akár 3-4 kW fűtési energiát is képes előállítani (ezt fejezi ki a COP – Coefficient of Performance, azaz jóságfok). Természetesen a konkrét érték függ a külső hőmérséklettől és a kívánt fűtési vízhőmérséklettől: hidegebb időben csökken a hatékonyság, míg enyhébb külső hőmérsékleteknél nagyon kedvező.
Téli és nyári üzemmód
A levegő víz hőszivattyúk többsége nemcsak fűtésre, hanem akár hűtésre is használható a nyári hónapokban. Ilyenkor a folyamat megfordul: a rendszer a beltéri vízkörből von el hőt (lehűtve például a padlót, vagy fan-coil egységeken keresztül a levegőt), és a külső levegőnek adja át azt. Fontos azonban megjegyezni, hogy hűtési üzemben a padlófűtés csak korlátozottan alkalmazható (a pára lecsapódásának elkerülése miatt alacsony hőmérséklet-különbséggel dolgozik), hatékony hűtésre inkább fan-coil vagy légcsatornás beltéri egységek valók.
Összességében a levegő-víz hőszivattyú kulcsa abban rejlik, hogy a környezet hőjét használja fel, így energiatakarékos és környezetbarát módon biztosít fűtést (és igény esetén hűtést) otthonunk számára.
A levegő víz hőszivattyú típusai: monoblokkos és split rendszerek
A levegő víz hőszivattyúk működési elve minden típusnál azonos, de kialakításuk szerint két fő csoportba sorolhatók: monoblokkos és split rendszerű hőszivattyúk. A két változat legfőbb különbsége abban rejlik, hogy a rendszer főbb elemei hol helyezkednek el, és hogyan csatlakoznak a fűtési rendszerhez.
Monoblokkos levegő víz hőszivattyú
Ebben a kialakításban minden fontos alkatrész – például a kompresszor, a hőcserélők és a vezérlőegység – egyetlen, kompakt kültéri egységben található. Ez az egység közvetlenül kapcsolódik a fűtési rendszer vízköréhez, így a fűtővíz be- és kivezetése is a kültéri egységnél történik. Ennek köszönhetően nincs szükség külön hűtőköri csövezésre az épületen belül, mivel a gyártó előre összeszerelt, zárt rendszert szállít. Telepítéskor csupán a vízoldali csatlakozásokat kell kialakítani, hasonlóan egy hagyományos kazán beépítéséhez – azzal a különbséggel, hogy a fűtőberendezés nem a házban, hanem a szabadban kap helyet.
Fontos szempont a fagyvédelem, mivel a fűtési víz vezetékének egy szakasza a szabadban fut a kültéri egységig. Ennek védelmére két gyakori megoldás létezik: a víz fagyálló (például glikol) keverékkel történő kezelése, vagy a csövek megfelelő hőszigetelése, esetleg elektromos fűtőszálakkal való ellátása.
A monoblokkos hőszivattyúk egyik legnagyobb előnye az egyszerűbb telepítés. Mivel nem szükséges a helyszínen hűtőköri szerelést végezni, a rendszer telepítése gyorsabb és könnyebb. Emellett kevesebb karbantartást igényel, mivel nincs hűtőközeg-csővezeték, ami esetleges szivárgási problémákhoz vezethetne.
Split rendszerű levegő víz hőszivattyú
A split rendszer két egységből áll: egy kültéri és egy beltéri egységből, amelyet hidroboxnak is neveznek. A kültéri egység tartalmazza a kompresszort, a külső hőcserélőt (elpárologtatót) és a ventilátort, míg a beltéri egységben található a másik hőcserélő (kondenzátor), a vezérlés, valamint a fűtési rendszer egyes elemei, például a keringtető szivattyú vagy az expanziós tartály.
A két egység között hűtőközeggel töltött szigetelt rézcsövek futnak. Ebben az esetben a kültéri egység nem közvetlenül a fűtési vízzel dolgozik, hanem a beltéri egységbe érkező hűtőközeg adja át a hőt a víznek. Ez a megoldás nagy előnyt jelent abból a szempontból, hogy a fűtési víz a házon belül marad, így nincs kitéve a fagyveszélynek.
További előnye, hogy a beltéri egységben könnyen elhelyezhetők kiegészítő berendezések, például elektromos fűtőpatronok, szűrők vagy akár egy beépített használati melegvíz-tartály.
A split rendszer egyik hátránya, hogy a telepítése összetettebb. A kültéri és beltéri egység között hűtőközeggel töltött csöveket kell kiépíteni, amelyeket megfelelően szigetelni kell, és vákuumozás után hűtőközeggel kell feltölteni. Mindez speciális szakértelmet és F-gáz jogosultsággal rendelkező szakembert igényel, ami növelheti a telepítési költségeket. A több szerelési pont miatt valamivel nagyobb a meghibásodás vagy a szivárgás esélye is.
Monoblokk vs. split – fő különbségek összefoglalása:
| Szempont | Monoblokkos rendszer | Split rendszer |
| Egységek elhelyezése | Minden alkatrész egy kültéri egységben | Kültéri + beltéri egység (osztott rendszer) |
| Hűtőkör kiépítése | Gyárilag zárt, feltöltött hűtőkör – nincs helyszíni hűtőközeg csövezés | Helyszínen kiépítendő hűtőkör a kültéri és beltéri egység között |
| Fűtési víz vezetése | Közvetlenül ki- és bevezet a kültéri egységhez (víz kint is van a rendszerben) | A fűtési víz csak bent kering, a kültéri egységben nincs víz (csak hűtőközeg) |
| Fagyveszély | Ügyelni kell a kinti csövek fagyvédelmére (szigetelés, fagyálló) | Nincs kint víz, így minimális a fagyveszély |
| Telepítés | Egyszerűbb, mint egy klímaszerelés (kevesebb specializált munka) | Összetettebb: hűtőköri szerelés és vákuumozás szükséges |
| Karbantartás | Kevesebb komponens (csatlakozás) miatt egyszerűbb lehet | Két egységet kell karbantartani, több csatlakozási ponttal |
| Zaj és elhelyezés | A zajforrás (kompresszor, ventilátor) kint van egy helyen | A kompresszor kint, de van beltéri egység (ami általában csendes) |
Mind a monoblokkos, mind a split rendszereknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A választásnál figyelembe kell venni az adott épület adottságait, a telepítés helyszínét és a rendelkezésre álló szakembereket. Lakossági alkalmazásban manapság mindkét típus elterjedt; kisebb teljesítménynél és egyszerűségre törekedve sokan választják a monoblokkos megoldást, míg mások a split rendszer rugalmasságát részesítik előnyben.
A levegő víz hőszivattyú fő részei és felépítése
Egy levegő víz hőszivattyú több alkatrészből áll, amelyek összehangoltan működve biztosítják a hatékony fűtést és melegvíz-előállítást. Bár a felhasználónak nem szükséges mélyrehatóan ismernie a rendszer belső működését, a főbb komponensek megértése segíthet eligazodni a technológia működésében és előnyeiben.
- Kompresszor: A hőszivattyú “szíve”, amely a hűtőközeget összenyomva megemeli annak hőmérsékletét. Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy az alacsony hőmérsékletű külső levegőből kivont hő felhasználható legyen a fűtési rendszerben. A kompresszor a rendszer legnagyobb energiafogyasztója, de a modern, inverteres változatok képesek folyamatosan igazítani teljesítményüket az aktuális fűtési igényekhez, így növelve a hatékonyságot.
- Hőcserélők (elpárologtató és kondenzátor): Két kulcsfontosságú hőcserélő van a rendszerben. Az elpárologtató a kültéri egységben található, itt veszi fel a hűtőközeg a hőt a külső levegőből és párolog el. A kondenzátor pedig vagy a beltéri egységben (split rendszernél), vagy szintén a kültéri egységben (monoblokknál) helyezkedik el, és itt adja át a hőt a fűtési víznek a forró hűtőközeg. Mindkét hőcserélő lamellás felületű, hogy minél hatékonyabban tudja átadni a hőt.
- Ventilátor: A kültéri egységben található nagy teljesítményű ventilátor biztosítja, hogy a levegő folyamatosan áramoljon az elpárologtatón keresztül. Ez elengedhetetlen a hatékony hőátadáshoz, különösen hideg időben. A ventilátor működése zajjal jár, ezért a kültéri egység elhelyezésénél érdemes figyelembe venni a környezetre gyakorolt hatását.
- Expanziós szelep: Ez a kis alkatrész szabályozza a hűtőközeg áramlását a kondenzátor és az elpárologtató között. Feladata, hogy a kondenzátor után a magas nyomású folyadék-hűtőközeg nyomását lecsökkentse, mielőtt az elpárologtatóba jut. Ezzel biztosítja, hogy a hűtőközeg újra alacsony hőmérsékleten tudjon belépni az elpárologtatóba és hatékonyan felvegye a környezet hőjét.
- Vezérlő- és szabályozó egységek: A modern hőszivattyúkban elektronikus vezérlés figyeli és irányítja a rendszer működését. Szenzorok mérik a hőmérsékleteket (kinti levegő, fűtési víz, hűtőközeg) és a nyomást, a vezérlő elektronika pedig ezek alapján indítja/leállítja vagy modulálja a kompresszort és a szivattyúkat, állítja az expanziós szelep nyitását stb. A felhasználó termosztáton vagy egy kezelőfelületen keresztül be tudja állítani a kívánt hőmérsékletet, és a vezérlés ennek megfelelően működteti a rendszert. Ide tartozik gyakran a kijelző panel, esetleg okostelefonos távvezérlés is.
- Keringető szivattyú: A hőszivattyú rendszer része egy vagy több keringető szivattyú is, amely a fűtési rendszer vizét mozgatja (pl. a padlófűtés csöveiben vagy radiátorokban). Split rendszernél ez jellemzően a beltéri egység része, monoblokknál a kültéri egységbe építve, vagy külön a rendszerbe építve találjuk.
- Hűtőközeg: Maga az anyag, ami a körfolyamatban kering. Ez egy speciális, alacsony forráspontú folyadék/gáz (pl. R410A, R32 vagy más újabb környezetkímélőbb gázok), ami lehetővé teszi, hogy a hőszivattyú akár fagypont alatti külső hőmérsékletből is tudjon hőt felvenni. Bár a hűtőközeg nem “alkatrész”, megemlítendő, mert a rendszer hatékonysága és működési tartománya nagyrészt ezen múlik.
Ezek a fő komponensek biztosítják, hogy a levegő víz hőszivattyú összehangoltan működjön. Fontos még megjegyezni, hogy egy komplett rendszer gyakran tartalmazhat egyéb elemeket is: például puffertartályt (hőtároló víztartályt a fűtési rendszer számára, ami segít a kompresszor ciklusainak optimalizálásában), elektromos kiegészítő fűtést (fűtőbetétet, ami nagyon hideg időben rásegíthet), illetve szűrőket, tágulási tartályt a vízoldalon, biztonsági szelepeket stb. A felhasználó szempontjából azonban ezek általában rejtve működnek a háttérben, és automatikusan teszik a dolgukat.
Miért éri meg a levegő víz hőszivattyú rendszer?
Felmerülhet a kérdés, hogy a hagyományos gázkazán vagy villanyfűtés helyett miért éri meg egy levegő víz hőszivattyú telepítése? Bár az elején a beruházási költség magasabb lehet, számos előny ellensúlyozza ezt hosszú távon:
- Energiahatékonyság és alacsonyabb fűtésszámla: A levegő víz hőszivattyú a felhasznált elektromos energia többszörösét képes hő formájában leadni. Ennek köszönhetően jóval olcsóbb lehet a fűtés üzemeltetése, mint egy elektromos fűtőpanellel, és versenyképes (vagy akár kedvezőbb) lehet a gázfűtéssel szemben is, különösen jó hőszigetelésű házaknál. Magyarországon ráadásul elérhető az úgynevezett H tarifa, egy kedvezményes árú elektromos áramtarifa kifejezetten hőszivattyúk számára, ami tovább javítja a gazdaságosságot.
- Környezetbarát működés: A hőszivattyú megújuló energiát hasznosít: a levegőben lévő hőt (amit végső soron a napsugárzás pótol folyamatosan) alakítja fűtési energiává. Működése közben nincs helyi károsanyag-kibocsátás (nincs füst, korom, CO₂ a helyszínen), így javítja a levegőminőséget a közvetlen környezetben. Ha az elektromos áram előállítása is megújuló forrásból történik (pl. napenergia, szélenergia), akkor a hőszivattyús fűtés teljesen karbonsemleges lehet.
- Kétfunkciós: fűtés és hűtés egyben: Egyetlen berendezéssel megoldható a téli fűtés és (adott esetben) a nyári hűtés is. Nincs szükség külön klímaberendezésre, mert a levegő víz hőszivattyú megfelelő kiépítéssel fordított üzemmódban hűteni is tud. (A hűtési funkció használatához általában fan-coil egységekre vagy felület-hűtésre van szükség.)
- Biztonságos üzem: Nem kell gázt vezetni a házba, nincs nyílt láng vagy égéstermék. Ezzel csökken a szén-monoxid mérgezés vagy gázrobbanás kockázata. A hőszivattyú elektromos árammal megy, így a biztonsági kockázatok kisebbek egy gázkazánhoz viszonyítva.
- Kevesebb karbantartás: A modern hőszivattyúk viszonylag kevés karbantartást igényelnek. Nincs koromlerakódás, kéményseprési kötelezettség, és kevesebb mozgó/kopó alkatrész van egy gázkazánhoz képest (nincsenek például égők vagy hőcserélő kormosodási problémák). Persze ajánlott időnként (pl. évente) ellenőriztetni a rendszert, de általában hosszú élettartamúak.
- Hosszú távú megtérülés, értéknövelés: Bár egy levegő víz hőszivattyú telepítése nagyobb beruházás, a fűtési költségek megtakarítása általában néhány év alatt visszahozza a különbséget. Ezen felül növelheti az ingatlan értékét, mivel a korszerű, energiatakarékos gépészet manapság keresett jellemző. Az energiaárak jövőbeli alakulása ugyan bizonytalan, de a trend az, hogy a hatékonyabb, megújuló alapú rendszerek felé mozdul a világ – így egy hőszivattyú jó befektetés lehet.
- Rugalmasság és kényelem: A hőszivattyús rendszerek jól szabályozhatók, és akár távfelügyelettel is elláthatók. Okostelefonról beállíthatjuk a hőmérsékletet, mire hazaérünk, kellemes meleg várhat. Emellett nincs szükség tüzelőanyag tárolására (mint a vegyestüzelésű kazánnál vagy pellet rendszernél), nem kell a fát vagy szenet behordani – a működés automatikus és tiszta.
Természetesen minden épület és háztartás más, de összességében a levegő víz hőszivattyú egy jövőbiztos, zöld és gazdaságos megoldás, ami komfortos fűtést és akár hűtést nyújt a mindennapokban.
Milyen költségekre lehet számítani egy levegő víz hőszivattyú vásárlásakor?
Egy levegő víz hőszivattyú telepítése komoly beruházásnak számít, ezért fontos előre látni, hogy milyen költségtényezőkkel kell számolni. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb költségelemeket és azt, hogy nagyjából mi befolyásolja ezek mértékét:
- Hőszivattyú készülék ára: Maga a berendezés (kültéri egység + beltéri egység, ha split rendszerről van szó) ára nagyban függ a teljesítménytől (kW), a márkától és a technológiai színvonaltól. Egy kisebb teljesítményű (pl. 6-8 kW) levegő víz hőszivattyú ára indulhat nagyjából 1,5-2 millió forinttól, míg egy nagyobb (12-15 kW) csúcskategóriás készülék akár 3-4 millió forint is lehet, vagy még több. Az árak tartalmazhatják a beltéri egységet is, típustól függően.
- Telepítési és szerelési költségek: Ide tartozik a készülék beszerelése, a csővezetékek kiépítése, az elektromos bekötés, esetleg a hűtőköri csövek szerelése (split rendszernél). A telepítés díja függ a helyszíntől és a rendszer bonyolultságától. Átlagos esetben a szakszerű telepítés néhány százezer forintos tétel lehet (például 300-600 ezer Ft), de bonyolultabb átalakításoknál (pl. régi rendszer kibontása, speciális helyszín) ez magasabb is lehet.
- Kiegészítő berendezések: Gyakran szükség lehet további elemekre: például HMV tartályra (ha a hőszivattyú nem tartalmazza a használati melegvíz bojlert, akkor külön tartályt kell venni, ami további 100-300 ezer Ft mérettől és típusától függően), puffertartályra a fűtési víz számára (ez stabilabb működést adhat, kb. 50-150 ezer Ft), valamint csövekre, szerelvényekre, szelepekre, szivattyúkra. Ezek összeadódó költsége szintén lehet néhány százezer forint.
- Villamos hálózat kiépítése/fejlesztése: A hőszivattyú teljesítményétől függően előfordulhat, hogy a meglévő elektromos hálózatot bővíteni kell (pl. 3 fázis kiépítése, nagyobb teljesítményű betáp). Ennek költsége egyedi (néhány tíz- vagy százezer forint lehet), attól függően, hogy a ház elektromos rendszere mennyire kész erre.
- Üzembe helyezés, beállítás: Egyes gyártók előírják, hogy a garancia feltétele, hogy saját szakemberük üzemelje be a rendszert. Ennek díja lehet külön tétel (pl. 50-100 ezer Ft), amiért a szakszerviz beindítja, beprogramozza a rendszert és ellenőrzi a működést.
- Üzemeltetési költségek: Miután minden működik, a rendszer fenntartási költségei főként a villamosenergia-fogyasztásból adódnak. Ez függ a ház hőigényétől, a külső hőmérséklettől és a beállított fűtési/hűtési igényektől. Egy jól méretezett levegő víz hőszivattyúval akár 60-70% energiamegtakarítás is elérhető egy régebbi elektromos fűtéshez képest. A havi villanyszámla növekményét ellensúlyozza a gázszámla (vagy más fűtőanyagköltség) kiesése. Ha igénybe vesszük a H tarifát, akkor a fűtési szezonban a hőszivattyú fogyasztása kedvezményes áron számolható el, ami tovább csökkenti a költségeket. Üzemeltetési költségként kis mértékben felmerülhet még a vízkezelés (ha kemény a víz, a rendszer védelme érdekében) és az esetleges szűrőcserék.
- Karbantartás és esetleges javítások: Évente vagy kétévente érdemes egy karbantartást végeztetni (ellenőrzés, tisztítás), ami néhány tízezer forintos tétel lehet. A hőszivattyúknak általában 5-10 év a kompresszor garanciája, élettartamuk 15-20 év is lehet. Nagyobb javítás (pl. kompresszor csere) a garanciaidőn túl drágább lehet, de az első 10 évben ritkán van komoly meghibásodás, ha szakszerű volt a telepítés és normális körülmények közt üzemel a készülék.
Az alábbi táblázat összegzi a levegő víz hőszivattyú telepítésével kapcsolatos főbb költségelemeket:
| Költségtétel | Tartalma/hatása az árra |
| Készülék vételára | A hőszivattyú egységek ára (teljesítmény, márka, típus függvénye). Nagyságrendileg 1,5-4+ millió Ft. |
| Telepítési költség | Szerelés, bekötés, esetleges régi rendszer bontása. Pár százezer Ft-tól felfelé a bonyolultságtól függően. |
| Kiegészítők | HMV tartály, puffertartály, csövek, szerelvények, stb. Összesen néhány százezer Ft lehet. |
| Villamos rákötés/fejlesztés | Háztartás elektromos hálózatának bővítése, biztosítékcsere, 3 fázis kiépítés (ha szükséges). |
| Üzembe helyezés | Szakember által végzett indítás, beállítás. (~50-100 ezer Ft, gyártófüggő) |
| Üzemeltetés (áramköltség) | A fűtési szezonban felhasznált villamos energia költsége. H tarifával csökkenthető, a gázhoz viszonyítva gyakran kedvező. |
| Karbantartás | Éves ellenőrzés, tisztítás. Minimális költség (pár tízezer Ft) a megbízható működésért. |
A fenti árak és összegek tájékoztató jellegűek és idővel változhatnak, illetve egyedi helyzetekben eltérhetnek. Mindig érdemes konkrét ajánlatot kérni több kivitelezőtől is. A lényeg, hogy a hőszivattyú telepítése egy komplex projekt, amit célszerű alapos tervezéssel és kalkulációval kezdeni, hogy az összköltségvetés reális legyen, és ne érjenek meglepetések.
Mit kell figyelembe venni egy levegő víz hőszivattyú beüzemelésének tervezésekor?
Ha eldöntöttük, hogy levegő víz hőszivattyút telepítünk, a tervezés során több szempontot is mérlegelni kell, hogy a rendszer hatékonyan és megbízhatóan működjön:
- Ház mérete és hőigénye (méretezés): Először is fel kell mérni az épület hőszükségletét. Egy túl kicsi teljesítményű hőszivattyú nem fogja tudni kellően kifűteni a házat a leghidegebb napokon, míg egy túl nagy pedig feleslegesen drága és esetleg nehezebben is üzemel hatékonyan (gyakori ki-be kapcsolás miatt). Szakemberrel érdemes hőveszteség-számítást végeztetni, és ennek alapján kiválasztani a megfelelő kW teljesítményű hőszivattyút.
- Hőszigetelés és energetikai állapot: A hőszivattyús fűtés annál eredményesebb, minél jobb a ház hőszigetelése. Érdemes tehát a beruházás előtt (vagy részeként) gondoskodni a falak, födém, nyílászárók megfelelő szigeteléséről. Egy korszerűtlen, rosszul szigetelt házban a hőszivattyú is sokat fog fogyasztani, és nehezebben tartja a meleget. Jó szigeteléssel azonban kisebb teljesítmény is elegendő lehet, és hatékonyabb lesz a rendszer.
- Klíma és kültéri hőmérséklet tartomány: Fontos figyelembe venni a helyi éghajlati viszonyokat. A levegő víz hőszivattyúk megadják, hogy milyen minimum külső hőmérsékletig tudnak üzemelni (pl. -20°C-ig). Magyarországon a telek általában nem mennek ez alá, de néhány hidegebb régióban előfordulhat. Ha extrém hideg időszak várható, lehet tervezni kiegészítő fűtéssel is (például a hőszivattyú beépített elektromos patronjával vagy egy meglévő kazán párhuzamos megtartásával) arra az esetre, ha a hőszivattyú hatásfoka nagyon leesne vagy leállna a nagy hidegben.
- A kültéri egység elhelyezése: Meg kell találni a megfelelő helyet a kültéri egységnek. Fontos, hogy legyen körülötte elegendő szabad tér a levegő áramlásához. Ne kerüljön túl szűk udvarrészbe vagy zárt erkélyre. Ügyelni kell a zajra is: a modern készülékek elég csendesek, de éjszaka a ventilátor és a kompresszor hangja hallatszódhat. Ezért lehetőleg ne a hálószoba ablaka alá, vagy a szomszéd közvetlen közelébe kerüljön. A vibráció csökkentésére stabil alapra, rezgéscsillapító talpakra kell helyezni. Gondolni kell a kondenzvíz elvezetésére is: fűtési üzemben a kültéri egység hőcserélője jegesedhet, majd leolvad – a leolvasztott víznek el kell tudni folyni (pl. csatornába vagy kavicságyba).
- Beltéri egység és gépészet helyigénye: Split rendszer esetén a beltéri egység elhelyezésére is kell egy gépészeti helyiség vagy terület (például kazánház, mosókonyha). Ide kerülhet a melegvíz tartály, puffertartály, szivattyúk, vezérlés. Győződjünk meg róla, hogy van elegendő hely és szellőzés ezeknek a berendezéseknek.
- Meglévő fűtési rendszer kompatibilitása: Át kell gondolni, hogy a meglévő fűtési hálózat (radiátorok, csövek) megfelelő lesz-e a hőszivattyúhoz. Ha régi radiátorok vannak, amik csak magas (60-70°C) vízhőmérséklettel tudják kifűteni a házat, akkor a hőszivattyú kevésbé lesz hatékony, vagy esetleg nagyobb méretűre van szükség. Ilyen esetben érdemes lehet nagyobb felületű radiátorokra cserélni néhány helyiségben, vagy kiegészítő fűtést tervezni a legnagyobb hidegek idejére. Ideális esetben alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer van (padlófűtés, falfűtés), mert ezekkel tud a hőszivattyú a legjobb hatásfokkal működni.
- Elektromos kapacitás és tarifa: Ellenőrizni kell, hogy a ház elektromos betáplálása bírni fogja-e a hőszivattyú indításkori áramfelvételét. Gyakran 3 fázisú csatlakozás ajánlott a 8-10 kW feletti hőszivattyúknál. Érdemes igényelni a szolgáltatótól a H tarifát (amennyiben elérhető), mert ezzel jelentősen csökkenthető a fűtési célú áram költsége. A H tarifa kétórás megszakításokkal működik, de egy puffer tartály segítségével ezt át lehet hidalni, így a lakás nem hűl ki.
- Szakember bevonása: Már a tervezés elején célszerű hőszivattyú telepítésben jártas szakembert vagy tervezőt bevonni. Ő segíthet a megfelelő készülék kiválasztásában, a rendszer megtervezésében (hidraulikai váltó, puffer kell-e, hogyan vezéreljük a zónákat stb.), és ismeri az esetleges engedélyezési vagy támogatási lehetőségeket is.
- Támogatások, kedvezmények: Érdemes utánanézni, hogy van-e elérhető állami vagy EU-s támogatás hőszivattyú telepítésére (pl. otthonfelújítási program, vissza nem térítendő támogatások vagy kedvezményes hitelek). Ezek jelentősen csökkenthetik a kezdeti befektetés terhét.
Mindezeket a szempontokat figyelembe véve alakítható ki egy olyan rendszer, amely jól illeszkedik az adott épülethez és igényekhez. A gondos tervezés garantálja, hogy a levegő víz hőszivattyú optimálisan működjön, és a lehető legnagyobb megtakarítást, valamint kényelmet biztosítsa.
Milyen fűtési rendszer kompatibilis a levegő víz hőszivattyúval?
A levegő víz hőszivattyú a fűtési oldalán vizet használ a hő szállítására, így gyakorlatilag bármilyen vízbázisú fűtési rendszerhez csatlakoztatható. Vannak azonban rendszerek, amelyek kifejezetten jól működnek együtt a hőszivattyúval, és vannak, amelyeknél érdemes némi átalakítást vagy tervezést végezni a hatékonyság érdekében. Nézzünk néhány példát:
- Padlófűtés: Az alacsony hőmérsékletű padlófűtés szinte ideális párja a hőszivattyúnak. A nagy fűtőfelület miatt már 30-35°C-os vízzel is képes komfortos meleget biztosítani a lakásban. A hőszivattyú így nagyon jó hatásfokkal tud üzemelni, hiszen nem kell magasra melegítenie a vizet. Ezen felül a padlófűtés tehetetlensége (a padló hőtárolása) is segít a hőszivattyú egyenletes működésében.
- Falfűtés és mennyezetfűtés: Hasonlóan a padlófűtéshez, ezek is alacsony előremenő vízhőmérsékletet igényelnek és nagy felületen adják le a hőt. Teljesen kompatibilisek a hőszivattyúval, és hűtésre is használhatók nyáron (felület hűtésként), bár a hűtési teljesítményük korlátozottabb.
- Modern radiátoros rendszer: Ha a házban radiátoros fűtés van kiépítve, a hőszivattyúval való használat attól függ, milyen hőmérsékletre méretezték a rendszert. Az újabb, túlméretezett radiátorok vagy alacsony hőmérsékletű radiátorok már 45-50°C-os vízzel is elegendő hőt adhatnak le. Egy jól szigetelt házban, nagyobb felületű radiátorokkal a hőszivattyú gond nélkül tud fűteni, bár a hatékonysága kicsit rosszabb lesz, mintha padlófűtésre dolgozna (mert magasabb vízhőfokot kell tartani). Érdemes lehet pár radiátort nagyobbra cserélni, hogy alacsonyabb vízhőmérséklet is elég legyen.
- Régi, kis radiátorok magas hőfokra tervezve: Ha a fűtési rendszerben kisméretű radiátorok vannak, amik csak 60-70°C-os vízzel képesek fűteni, akkor a hőszivattyú nehezebb helyzetben van. Ugyan vannak úgynevezett magas hőmérsékletű levegő víz hőszivattyúk, amelyek 60°C fölé is tudnak fűteni, de ezek drágábbak és a hatásfokuk alacsonyabb. Alternatív megoldás, hogy a hidegebb napokra a rendszerbe integrálva marad egy kisegítő elektromos fűtés vagy más kazán. Általában hosszú távon jobban megéri a radiátorok cseréje nagyobbakra, hogy hatékonyabban működjön a hőszivattyú.
- Fan-coil (ventilátoros konvektor): A fan-coil egységek olyan hőleadók, amelyekben egy kis ventilátor fújja át a szobai levegőt egy hőcserélőn. Előnyük, hogy fűtésre és hűtésre egyaránt használhatók egy hőszivattyúval. Mérsékelt (40-50°C) vízhőmérséklettel is nagyon hatékonyan tudnak fűteni, és ha a hőszivattyú hűtőüzembe kapcsol nyáron, hideg vizet keringtetve a fan-coilokon keresztül kellemes hűvöset biztosíthatnak. Fan-coil egységekkel tehát a levegő víz hőszivattyú teljes potenciálját ki lehet használni, mind fűtés, mind hűtés terén.
- Használati melegvíz (HMV) készítés: Bár nem fűtési rendszer, de ide kapcsolódik: a levegő víz hőszivattyú alkalmas a háztartási melegvíz előállítására is. Ehhez egy jó hőszigetelésű melegvíztartályra (bojlerre) van szükség, amiben a hőszivattyú által felmelegített víz tárolódik. A hőszivattyú általában 50-55°C-ig melegíti a HMV-t (hatékonysági okokból), de időnként elektromos fűtőbetéttel rá lehet segíteni 60°C fölé (legionella fertőtlenítés céljából). A rendszer tervezésénél érdemes figyelembe venni a család melegvíz-igényét is.
A levegő víz hőszivattyú legjobb barátai az alacsony hőmérsékletű, nagy felületű fűtési rendszerek (padló-, fal- vagy mennyezetfűtés, fan-coil). Ezekkel használva a leghatékonyabb és leggazdaságosabb a működése. Hagyományos radiátorokkal is összehangolható, de szükség lehet a rendszer optimalizálására a siker érdekében. Szerencsére a legtöbb meglévő fűtési rendszer bizonyos átalakításokkal alkalmassá tehető a hőszivattyú fogadására.