Sokan hallottak már róla, hogy a hőszivattyú egy modern, energiatakarékos fűtési megoldás, de amikor szóba kerül a beszerelés, rögtön jön a kérdés: „Oké, de ez hogy néz ki nálunk a házban? Hova teszik? Mekkora ez az egész?”
Ne aggódj, most lépésről lépésre bemutatjuk a hőszivattyú elemeit. Méghozzá úgy, hogy akkor is értsd, ha még az életben nem láttál ilyet, de mondjuk tudod, mi az a bojler, vagy láttál már klímát az utcán.
A hőszivattyú elemei: a kültéri és a beltéri egység
Egy családi házban használt hőszivattyús rendszer két fő részből áll:
- a kültéri egységből (ez kerül ki a ház mellé, a kertbe, vagy a falra),
- és a beltéri egységből (ez kerül be a házba, pl. gépházba vagy kazánhelyiségbe).
Ez a két egység csövekkel (úgynevezett hűtőköri vezetékekkel) van összekötve, és ezek szállítják a hőt. A rendszer működéséről most nem lesz szó – ez a cikk kifejezetten arra fókuszál, hogyan néz ki a hőszivattyú, vagyis mik a hőszivattyú elemei a valóságban.
A kültéri egység – ismerős lehet, ha láttál már klímát
A kültéri egység első pillantásra nagyon hasonlít egy nagyobb klímaberendezéshez. Ez egy szögletes doboz, rácsos elejű burkolattal, benne ventilátorral. Ezt a dobozt általában a ház külső falára szerelik, vagy a földre teszik egy stabil talapzatra.
Kell neki hely, de nem foglalja el a fél kertet. Fontos azonban, hogy ne legyen bezsúfolva sehová, ne legyen például valamilyen fallal elfogva előle a légtér, hiszen szüksége van a szabad levegőáramlása.
A hőszivattyú elemei: a kültéri egység
Mit csinál ez a doboz? Röviden: kinyeri a meleget a kinti levegőből, még akkor is, ha hideg van odakint. Ez úgy történik, hogy a ventilátor beszívja a levegőt, ami átáramlik egy „csőkígyón”, és itt megtörténik a varázslat: a levegő lehűl, a csőkígyóban pedig felmelegszik a benne keringő hűtőközeg.
Ha a hőszivattyú kültéri egysége körül tartózkodsz, akkor érezni fogod, hogy ott hűvösebb van. Ez nem hiba, csupán azt jelenti, hogy dolgozik a gép és elvonja a hőt a levegőből.
A kültéri egység működés közben halkan zúg, és télen néha leolvasztja magáról a jeget – ezt magától intézi. (Erről bővebben olvashatsz a hőszivattyú jegesedés témáját feldolgozó cikkünkben.)
A beltéri egység – kicsit mint egy gázkazán, kicsit mint egy bojler
Na, ez az a rész az, amiről sokan egyáltalán nem tudják, hogyan néz ki. A beltéri egység az, amit a házon belül telepítenek. Itt történik a fűtési rendszer kiszolgálása, illetve sokszor a használati melegvíz – azaz, amivel kezet mosol, vagy zuhanyzol – készítése is.
A hőszivattyú elemei: a beltéri egység
Kétféle típussal találkozhatsz:
- A fali beltéri egység hasonlít egy gázkazánra. Fel van szerelve a falra, benne van a vezérlés, az elektronika, és a vízmelegítésért felelős hőcserélő. Általában külön HMV (melegvíz) tartály csatlakozik hozzá, ami hasonlít egy vízmelegítő bojlerhez.
- A másik az un. All-in-one beltéri egység. Ez egy szekrényméretű berendezés, nagyjából mint egy hűtőszekrény. Ebben már minden benne van: a melegvíz-tartály és a vezérlés is.
A beltéri egységet külön gépházba, mosókonyhába, vagy pincébe szokták tenni, de ha kell, egy nagyobb kamrában is elfér. Mindenesetre figyelni kell arra, hogy meghibásodás, vagy karbantartás esetén könnyen hozzáférjen a szerelő.
A beltéri egység tehát nem ijesztő dolog – nem foglal el egy szobát, és ha nem valami gyenge minőségű készüléket vásárolsz, akkor működés közben halk, diszkrét. Ugyan nem annyira látványos, mint a kandalló, de cserébe nem kell hozzá tűzifát vágni. 😄
A kültéri és a beltéri egység együtt dolgozik, a rendszer pontos működéséről egy másik cikkünkben írtunk.
Bízunk benne, hogy sikerült tiszta képet festenünk arról, hogyan néznek ki a hőszivattyú elemei a gyakorlatban. Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is, akik még csak ismerkednek a hőszivattyús rendszerekkel, és akik szeretnék végre megérteni, hogy ez az egész hogy néz ki a valóságban, nem csak a katalógusban!