Télen, hideg és párás időben gyakran előfordul, hogy a hőszivattyú kültéri egysége jegesedik, vagyis a hőcserélő lamelláin jég vagy dér képződik. Bár ez elsőre aggasztónak tűnhet, valójában egy teljesen normális jelenség, amely a készülék működéséből fakad.
Nézzük meg, miért történik a hőszivattyú jegesedés, mikor tekinthető természetesnek, és mikor lehet szükség beavatkozásra.
Miért jegesedik a hőszivattyú?
A levegő-víz és levegő-levegő hőszivattyúk a külső levegőből nyerik ki a hőt, amit aztán fűtési, vagy hűtési célokra használnak fel. A kültéri egység hőcserélője a működés során a környezeti hőmérsékletnél akár 5-8°C-kal hidegebb lehet, hogy hatékonyan kivonja a levegőből a hőenergiát.
Mivel a levegő mindig tartalmaz némi nedvességet, ezért amikor az áthalad a hűtött hőcserélőn, a pára kicsapódik a felületen – hasonlóan ahhoz, ahogyan egy hideg üdítős pohár falán is megjelenik a páralecsapódás. Ha a kinti hőmérséklet fagypont alá süllyed, ez a nedvesség megfagy a hőcserélő lamelláin, és így kialakul egy jégréteg a hőszivattyún.
A hőszivattyú jegesedés tehát egy teljesen természetes fizikai folyamat, amely minden olyan rendszeren előfordulhat, amely a levegőből nyeri ki a hőt. A probléma csak akkor kezdődik, ha a jégréteg túlságosan felhalmozódik és akadályozza a levegő áramlását, mivel ez csökkentheti a hőszivattyú hatékonyságát.
Hogyan zajlik a hőszivattyú leolvasztása?
A modern hőszivattyúk beépített automatikus leolvasztó (defrost) funkcióval rendelkeznek, amely felismeri, ha a kültéri egység túlzottan jegesedik, és ilyenkor leolvasztja a képződött jégréteget.
A hőszivattyú leolvasztásakor a készülék megfordítja a hűtőkör működési irányát, így néhány percre nem a házat fűti, hanem a kültéri egység hőcserélőjét melegíti fel, hogy leolvadjon róla a jég. Ilyenkor a ventilátor leáll, vagy fordított irányban kezd forogni, a készülékből pedig gőz távozhat, mivel a megolvadt jég pára formájában eloszlik a levegőben.
A hőszivattyú jegesedés alkalmával elinduló leolvasztási ciklus 5-10 percig tarthat, ezalatt a fűtés rövid időre szünetelhet, de a lakás hőmérséklete ezt nem fogja jelentősen megérezni.
A korszerű hőszivattyúk intelligens vezérlési algoritmusokat használnak, amelyek folyamatosan figyelik a kültéri egység hőmérsékletét és páratartalmát. Így a készülék csak akkor indítja el a leolvasztást, amikor valóban fennáll a hőszivattyú jegesedés, ezzel elkerülve a felesleges leolvasztási ciklusokat.
(A jégréteg eltávolítására egyéb módszerek is léteznek, amelyek inkább szakmai, nem pedig felhasználói szempontból érdekesek. Ha a leolvasztás témája műszaki, fizikai szempontból részletesebben is érdekel, akkor érdemes elolvasni a Magyar Mérnöki Kamara ezzel kapcsolatos cikkét.)
Kell-e manuálisan jégteleníteni a hőszivattyút?
Normál esetben nem szükséges kézzel beavatkozni, mivel a rendszer automatikusan elvégzi a jégtelenítést.
Ne próbáljuk meg mechanikusan eltávolítani a jeget, mert ezzel kárt tehetünk a hőcserélő érzékeny lamelláiban. Ne használjunk éles tárgyakat (pl. kést, kalapácsot, csavarhúzót), mert ezek könnyen megsérthetik a hőcserélőt.
Ha azonban extrém hideg időjárás vagy meghibásodás miatt a jég túlságosan vastaggá válik, és úgy látjuk, hogy a készülék nem tudja magától megfelelően leolvasztani, esetleg hőszivattyú jegesedés rendszeressé válik, akkor érdemes szakemberrel ellenőriztetni a készülék működését és a leolvasztási rendszer állapotát.
Fontos a megfelelő kondenzvíz-elvezetés
A hőszivattyú jegesedés kapcsán szót kell ejtenünk a vízelvezetésről is, amire érdemes időben, még a kültéri egység első beüzemelésekor gondolni.
A hőszivattyú leolvasztása során ugyanis a jég megolvad, és víz formájában távozik a kültéri egység alján. Ha ez a víz nem tud megfelelően elfolyni, könnyen újra megfagyhat a készülék alatt, ami akadályozhatja a működését.
Mit tehetünk ennek megelőzésére? Gondoskodjunk arról, hogy a kondenzvíz szabadon távozhasson, például egy kavicságyra, vagy megfelelő vízelvezető csatornába.
Ha a hőszivattyú talajszinten áll, rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincs-e alatta felgyülemlett jégtócsásodás!