Az építkezők és felújítók körében egyre gyakrabban bukkan fel a levegő-levegő hőszivattyú kifejezés. Elsőre talán kissé tudományosan hangzik, pedig nagy eséllyel Te is találkoztál már vele – sőt, lehet, hogy most is ott zümmög a nappalid falán. A köznyelv úgy hívja, hogy: „klíma”.
Ebben a cikkben közérthető módon, barátságos hangvételben mutatjuk be, mi is az a levegő-levegő hőszivattyú, hogyan működik, mik az előnyei és hátrányai, milyen típusú beltéri egységek léteznek, mennyibe kerül egy ilyen rendszer, és legfőképp: megéri-e családi házban alkalmazni?
Spoiler: akkor is érdemes tovább olvasnod a cikket, ha most úgy gondolod, hogy te már a klímáról mindent tudsz. Főleg akkor érdemes velünk tartanod, ha a klímát eddig csak hűtésre használtad.
Szóval ha legközelebb valaki megkérdezi, „csak egy klímád van?”, nyugodtan válaszolj: „Nem, ez egy levegő-levegő hőszivattyú.” Még ha elsőre csak egy fehér doboznak is tűnik a falon, valójában egy okos kis gép, ami télen-nyáron a te komfortodért dolgozik.
Mi az a levegő-levegő hőszivattyú?
A levegő-levegő hőszivattyú tulajdonképpen nem más, mint egy hűtő-fűtő klímaberendezés. Elsőre talán bonyolultan hangzik, de a működése valójában egészen egyszerű: nem a semmiből „gyártja” a meleget, hanem a kinti levegő hőjét szállítja be a lakásba – vagy fordítva. Úgy képzeld el, mint egy kétirányú légkondit: nyáron hűt, télen fűt.
Míg a hagyományos klímák kizárólag a hűtésre képesek, addig a levegő-levegő hőszivattyú fűtési üzemmódban is tökéletesen működik. Ezáltal egész évben kényelmes hőmérsékletet biztosít az otthonodban.
A rendszer általában két részből áll:
- egy kültéri egységből, amely a ház falára, vagy fal mellé, a ház tövébe kerül,
- és egy, vagy több beltéri egységből, amelyek leggyakrabban a szobák falára vannak felszerelve.
A két egységet csövek kötik össze, ezekben kering egy speciális anyag – a hűtőközeg, vagy hétköznapi nevén klímagáz. Ez az anyag felelős a hő szállításáért a kültér és a beltér között.
Röviden összefoglalva tehát, a levegő-levegő hőszivattyú egy olyan klíma, amely képes a kinti levegőből meleget varázsolni a szobádba – vagy fordítva. Elektromos árammal működik, de a fűtési energiát elsősorban a környezeti levegőből nyeri ki.
Hogyan működik a levegő-levegő hőszivattyú?
A rendszer működését nem kell mérnöki részletességgel ismerni ahhoz, hogy megértsd, mitől olyan hatékony. A működési elv mögött a hűtőgépek fizikája áll, de nem fogunk belemenni a bonyolult szakzsargonba. Elég annyit megértened, hogy a hőszivattyú egy körbe-körbe keringő gázzal (a hűtőközeggel) szállítja a hőt egyik helyről a másikra.
Télen (fűtési üzemmódban), a kültéri egység elnyeli a kinti levegőben lévő hőenergiát – igen, még a hideg téli levegőben is van hőenergia! -, a kompresszor összenyomja a hűtőközeget, amitől az felmelegszik, a beltéri egység pedig ezt a meleget átadja a szoba levegőjének.
Nyáron (hűtési üzemmódban), a folyamat megfordul: a beltéri egység elnyeli a szoba melegét, majd a rendszer ezt a hőt a kültéri egységen keresztül kiengedi a szabadba.
A körfolyamat ezután újra és újra ismétlődik, automatikusan – neked csak a termosztátot kell beállítanod.
A levegő-levegő hőszivattyú nem fűtőszállal dolgozik, mint a klasszikus elektromos hősugárzók. Ehelyett a környezeti levegő energiáját használja fel. Ez azt jelenti, hogy a működéséhez szükséges hő nagyjából 75%-át a levegőből nyeri, és csak a maradék 25%-ot kell villamos energiával „rásegíteni”.
Ezért annyira energiatakarékos a levegő-levegő hőszivattyú: 1 kWh elektromos árammal akár 3-4 kWh hőenergiát is elő tud állítani! (Ezt a teljesítményt a szakemberek COP vagy SCOP értékként emlegetik, de neked elég annyit tudni, hogy ez jóval 100% feletti hatékonyságot jelent, hiszen a külvilág „ingyen” hőjét használja fel a rendszer.)
Milyen előnyei vannak a levegő-levegő hőszivattyúnak?
Nem véletlen, hogy a levegő-levegő hőszivattyú ennyire népszerű lett az elmúlt években. Egyre több háztartás dönt úgy, hogy klímával fűt – és ennek jó oka van. Lássuk sorban, miért is választják ilyen sokan ezt a megoldást:
Egész évben használható, igazi „mindenes” megoldás
A levegő-levegő hőszivattyúval nemcsak fűthetsz és hűthetsz, hanem – készüléktípustól függően – párátlaníthatsz és levegőt is szűrhetsz. Nincs szükség külön kazánra meg külön klímára, hiszen egyetlen berendezés gondoskodik a téli melegről és a nyári hűsölésről is. Olyan ez, mint lakások svájci bicskája: sok funkció, kis helyen, praktikus kivitelben.
Energiatakarékos és költséghatékony működés
A levegő-levegő hőszivattyúk (vagy más néven hőszivattyús klímák) kevesebb villamos energiát használnak, mint amennyi hőenergiát leadnak. Vagyis olcsóbban fűtenek, mint egy hagyományos elektromos radiátor. A korszerű, inverteres készülékek ráadásul jellemzően A+ vagy jobb energetikai besorolással rendelkeznek – ez garancia a takarékos üzemre.
Ha pedig napelemet is használsz az áramtermeléshez, akkor akár nullára is csökkenhet a fűtés és hűtés villanyszámlája. Igen, jól olvastad, hiszen a saját napenergiádból megy a fűtés!
Villámgyors meleg – azonnali fűtési hatás
A levegő-levegő hőszivattyú egyik legnagyobb előnye, hogy gyors. Bekapcsolás után néhány percen belül már meleg levegőt fúj a szobába. Nem kell kivárni, míg felmelegszik a víz a kazánban, vagy átforrósodik a padló. Ez főleg akkor jön jól, amikor egy zimankós téli estén hazaérsz: néhány gombnyomás, és már meleg van a lakásban.
Egyszerű, más rendszerektől olcsóbb telepítés
A levegő-levegő hőszivattyú rendszerek jellemzően olcsóbban telepíthetők, mint a levegő-víz vagy geotermikus hőszivattyúk. Nincs szükség bonyolult vízcsőrendszerre, padlófűtésre, tartályokra, vagy radiátorokra. Egy átlagos split klíma felszerelése néhány óra alatt megvan, és csak minimális bontással jár.
Ez különösen jól jön, ha felújításkor gyors, hatékony és takarékos megoldást keresel. Egy jól méretezett levegő-levegő hőszivattyú akár egyedül is képes felfűteni egy kisebb, jól szigetelt házat, vagy lakást, így kiválthatja a gázfűtést is.
Gázmentes, tiszta és környezetbarát működés
Ha nincs kiépítve gáz a házban, akkor a levegő-levegő hőszivattyú tökéletes alternatíva, mivel nem használ égést, nincs füst, korom, vagy más helyi károsanyag-kibocsátás. Elektromos árammal működik, így teljesen kompatibilis a megújuló energiaforrásokkal – például napelemmel vagy szélenergiával.
Ennek köszönhetően a levegő-levegő hőszivattyú nemcsak modern és kényelmes, hanem környezetbarát fűtési megoldás is.
Természetesen nincs tökéletes rendszer, minden megoldásnak vannak korlátai is. A következő fejezetben azt is megnézzük, milyen kompromisszumokat kell vállalni a sok előny mellett. Szóval: maradj velünk, jönnek a hátrányok is – de ne aggódj, nem lesz vészes!
Milyen hátrányai lehetnek?
Ahogy nincs tökéletes fűtési rendszer, úgy a levegő-levegő hőszivattyúnak is megvannak a maga árnyoldalai. Fontos ezeket is ismerni, hogy tudatos döntést hozhass. Íme a főbb hátrányok, amiket érdemes mérlegelni.
Egyszerre csak egy funkció
Egy multi-split rendszerrel ugyan több szobát is lehet hűteni vagy fűteni, de fontos tudni, hogy egy kültéri egység egyszerre csak egyféleképpen működik. Vagy mindenhol fűt, vagy mindenhol hűt. Tehát nem tudod azt játszani, hogy a nappaliban meleg van, a hálóban pedig hűs levegő. Igaz, az élethelyzetek többségében erre ritkán van szükség.
Több szoba = több beltéri egység
Ha több különálló helyiségben is szeretnél személyre szabott hőmérsékletet, akkor minden szobába külön beltéri egységre lesz szükséged. Ez megnöveli a kiépítés költségét, és esztétikailag sem mindig ideális. Cserébe viszont szobánként külön szabályozhatod a hőmérsékletet, ami kényelmes és energiatakarékos is lehet. Nyitottabb alaprajzú terekben egyetlen jól elhelyezett egység is elegendő lehet, de sok kis zárt szoba esetén számolni kell a több beltéri eszközzel.
Áramfüggőség
A levegő-levegő hőszivattyú teljesen áramfüggő, azaz ha elmegy a villany, a rendszer nem működik. Sem fűteni, sem hűteni nem fog tudni – hacsak nincs szünetmentes tápegységed vagy aggregátorod. Persze manapság a legtöbb fűtési rendszer igényel valamennyi áramot (még a gázkazán is), de nem árt ezt szem előtt tartani, különösen olyan helyeken, ahol gyakoriak a kimaradások.
Ha részletesebben is érdekel ez a téma, akkor ajánljuk figyelmedbe egy korábbi cikkünket, amely arról szól, hogyan viselkedik egy hőszivattyú áramszünet esetén, és mire érdemes felkészülni.
Karbantartás bizony itt is szükséges
Ahhoz, hogy a levegő-levegő hőszivattyú hosszú távon is megbízhatóan működjön, évente kétszer – egyszer a fűtési, egyszer a hűtési szezon előtt – érdemes szakemberrel átvizsgáltatni. Ez némi odafigyelést és költséget igényel, de cserébe elkerülhetők a meghibásodások, és a beltéri levegő is tisztább marad.
Zajhatás
A kültéri egység kompresszora és a beltéri egység ventilátora hangot ad ki. A modern készülékek már meglehetősen halkak, de ha valaki különösen érzékeny a zajra, érdemes megnézni a decibel (dB) értékeket vásárlás előtt, és kifejezetten olyan típust választani, ami rendelkezik csendes, éjszakai üzemmóddal is.
Nem készít melegvizet és a fürdőben sem segít
A levegő-levegő hőszivattyú csak a levegőt fűti/hűti, nem készít melegvizet a csaphoz, vagy fűtővizet radiátorokba. A fürdőszoba fűtését sem tudja közvetlenül megoldani, hiszen oda általában nem teszünk klímaberendezést a nedves környezet miatt. Tehát ha ezt a rendszert használod fő fűtésnek, a meleg vízről (például villanybojlerrel) és a fürdő fűtéséről (elektromos törölközőszárítóval, vagy padlófűtéssel) külön gondoskodni kell.
Téli teljesítménycsökkenés
Bár a jó minőségű levegő-levegő hőszivattyúk már -15°C vagy akár -20°C külső hőmérsékletben is tudnak fűteni, a hatékonyságuk ilyenkor lecsökken. Extrém hideg napokon előfordulhat, hogy kiegészítő fűtésre (pl. elektromos fűtőszálra, vagy más alternatívára) is szükség lehet a komforthoz. Ezért érdemes olyan modellt választani, ami kifejezetten fűtésre optimalizált és bírja a téli terhelést, ha pedig nagyon zord vidéken laksz, nem árt tartalék fűtési opcióban gondolkodni a leghidegebb napokra.
Összességében azonban elmondható, hogy a mai modern készülékek megbízhatóan működnek a téli magyarországi viszonyok között is – sok felhasználó -15°C alatt is gond nélkül fűt klímával. A hátrányok inkább arra világítanak rá, hogy tervezni kell a rendszert: megfelelően méretezni, okosan elhelyezni a beltéri egységeket, biztosítani az áramellátást és a karbantartást. Ha ez megvan, akkor a negatívumok nagy része minimalizálható.
Milyen típusú levegős beltéri egységek léteznek?
A levegő-levegő hőszivattyú beltéri egysége tulajdonképpen ugyanaz, mint bármelyik klíma beltéri – hiszen, mint tisztáztuk, ugyanarról a berendezésről beszélünk. Többféle kivitel is létezik, a különbség inkább a használat módjában rejlik. A jó hír, hogy többféle típus közül választhatsz, így szinte biztosan találsz olyat, ami illik az otthonod stílusához. A fő típusok a következők:
Oldalfali beltéri egység
Ez a klasszikus klíma, amit a legtöbben ismerünk: hosszúkás, fehér doboz, ami általában magasan, a fal felső részére (pl. ajtó fölé) szerelnek. Előnye, hogy kis helyet foglal, szinte bárhol elfér. A modern dizájnok már egész esztétikusak, szögletes, vagy lekerekített formával, fehér, vagy akár ezüst színben is kaphatók, hogy ne rontsanak a szoba összképén. A legtöbb háztartásban ez a legnépszerűbb levegő-levegő hőszivattyús beltéri megoldás.
Parapet (konzol) beltéri egység
Olyan, mint egy kis radiátor méretű klíma. Ezt általában alacsonyan, a fal alsó részén vagy akár a padlón állítva helyezik el, ezért hívják konzolnak vagy parapetnek (mint a parapet konvektorok). Előnye, hogy az oldalfali egységnél diszkrétebb lehet bizonyos enteriőrökben, és a hideg/meleg levegőt is alulról fújhatja be. Gyakran tetőtérben, ferde falsík alatt alkalmazzák, ahol a magasra szerelés nem opció. Léteznek olyan készülékek is, amiket mennyezet alá vízszintesen lehet felszerelni – ezeket is parapet kategóriába sorolják.
Kazettás beltéri egység
Az álmennyezetes helyiségek kedvence. Ennél a típusnál a készülék a plafonba van süllyesztve, és csak egy dekoratív rács látszik belőle. A levegőt 360°-ban fújja szét a szobában, így egyenletes hőelosztást biztosít. Bár főleg irodákban látható, otthoni felhasználásra is ideális lehet, ha például épp építkezel. Hátránya, hogy csak álmennyezet esetén telepíthető könnyen, és a beszerelése bonyolultabb lehet.
Légcsatornázható (rejtett) beltéri egység
Ennél a megoldásnál maga a beltéri egység el van rejtve egy álmennyezetben, vagy gépészeti térben, és csatornákon (csöveken) keresztül juttatja el a levegőt a szobákba. A szobákban csak rácsok vagy diszkrét befúvók látszanak. Előnye, hogy ez a legesztétikusabb megjelenés (semmi doboz nem látszik a falon), és egy egység több kisebb helyiség légkondicionálását is megoldhatja. Hátránya viszont, hogy ez a legdrágább és legbonyolultabb kivitel, gyakran csak új építésnél vagy nagy felújításnál éri meg kiépíteni ilyen légcsatornákat.
TIPP: Léteznek mobil klímák is, amelyek ugyanazon az elven, vagyis levegő-levegő hőszivattyúként működnek, de ezek zajosabbak, kevésbé hatékonyak, és jellemzően nem fő fűtésre valók. Inkább csak ideiglenes megoldásként használjuk őket.
A kombinációk száma végtelen, például a nappaliba mehet egy oldalfali, hálóba egy másik oldalfali, a tetőtéri szobába pedig egy parapet. A lényeg, hogy tervezéskor gondold át a lakásod adottságait és az igényeidet, és aszerint válaszd ki a beltéri egységek típusát.
Mennyibe kerül egy levegő-levegő hőszivattyú 2024-2025-ben?
Az ár természetesen egy sarkalatos kérdés minden építkező számára. Mennyit kell rászánni egy ilyen berendezésre, és hogyan alakulnak a költségek? Jó hír, hogy a levegő-levegő hőszivattyú az egyik legolcsóbb hőszivattyús megoldás. Már néhány százezer forintért lehet kapni split klímákat, amelyek fűtésre-hűtésre egyaránt használhatók. Persze a végső összeg sok mindentől függ: a készülék teljesítményétől, márkájától, extra tudásától (pl. wifi vezérlés, extra csendes működés stb.), és attól is, hogy hány beltéri egységet szeretnél.
Belépő kategória
A kisebb teljesítményű, 2,5–3,5 kW-os oldalfali levegő-levegő hőszivattyúk ára körülbelül 250–300 ezer Ft-tól indul (ez még nem tartalmazza a telepítést). Ezek ideálisak egy 20–30 m²-es helyiség fűtésére-hűtésére, és jellemzően akár -15°C külső hőmérsékletig is jól működnek.
Közép kategória
A nagyobb teljesítményű, vagy márkásabb készülékek – például 5 kW-os prémium modellek – általában 400–600 ezer Ft körül mozognak. Ezek nemcsak erősebbek, hanem több kényelmi funkciót (pl. okosvezérlés, légszűrő rendszerek) is kínálnak. A fűtési képességük gyakran -20°C-ig is biztosított.
Prémium, vagy „téliesített” modellek
Az extrém hidegre is felkészült, kifejezetten fűtésre optimalizált klímák ára 800–900 ezer Ft-tól kezdődik. Ezek megbízhatóan működnek akár -25°C-ban is, és sokszor különleges design, extra csendes üzemmód vagy díjnyertes formatervezés is jár hozzájuk.
Multi-split rendszerek
Ha több szobát is szeretnél fűteni/hűteni egyetlen kültéri egységgel, akkor multi-split rendszerre lesz szükséged. Egy 2 beltéri + 1 kültéri egységből álló kombináció ára 600 ezer – 1 millió Ft között mozoghat. Három-négy beltéri egységnél ez az összeg 1,5–2 millió Ft is lehet. Ez még mindig versenyképes lehet egy központi fűtési rendszer kialakításával szemben – különösen akkor, ha nincs kiépítve gáz a házban.
A telepítés költsége
Ne felejtsd el, hogy a fenti árak nem tartalmazzák a szerelést. Egy hagyományos split rendszer telepítése 80–150 ezer Ft között mozoghat készülékenként, a helyszíntől és a munka bonyolultságától függően. Ez az ár jellemzően tartalmazza a csövezést, tartókonzolt, munkadíjat, vákuumozást és beüzemelést. Multi-split rendszereknél a költségek arányosan csökkenhetnek, de így is jelentős összeggel kell számolni.
Mindig kérj egyedi árajánlatot, mert a piacon gyakran vannak akciók, csomagajánlatok, és a telepítési körülmények is nagyon befolyásolják a végösszeget.
Mikor és kinek éri meg a levegő-levegő hőszivattyú?
Na, elérkeztünk a lényeghez: megéri-e egy levegő-levegő hőszivattyú, és kinek lehet jó választás ez a megoldás? Összeszedtük a leggyakoribb élethelyzeteket, ahol érdemes számításba venni – könnyed, hétköznapi megközelítéssel.
Ha építkezel – Jó választás lehet, de…
Ha épp most tervezed az új otthonodat érdemes komolyan elgondolkodni általában a hőszivattyús fűtésen. Az viszont már a leendő ház/lakás méretétől és a te saját igényeidtől függ, hogy a hőszivattyúk melyik típusa lenne a jó választás számodra.
A levegő-levegő hőszivattyú egyszerűen beilleszthető a házba, és kiválthat vele más – sokszor drágább – fűtési rendszereket. Egy jól szigetelt, modern házban simán le lehet vele hozni a telet anélkül, hogy bármilyen kiegészítő fűtésre szükség lenne. Ennek ellenére a családi házat építők körében legtöbbször a levegő-víz hőszivattyú a nyerő. Ez utóbbiról ebben a cikkünkben olvashatsz részletesen.
Ami viszont a levegő-levegő hőszivattyú mellett szól, hogy egy nap alatt felszerelhető, nem kell hozzá bonyolult rendszer – mint például a levegő-víz változathoz -, és azonnal működik.
Már van fűtésed, de korszerűsítenél? Jó ötlet!
Sokan úgy kezdik, hogy csak hűtésre vesznek klímát, aztán rájönnek, mennyire praktikus lenne fűteni is vele. Például van egy meglévő gázkazánod radiátorokkal, de ősszel és tavasszal már nem gyújtanál be, hogy ezzel is spórolj a gázszámlán? Egy levegő-levegő hőszivattyú ilyenkor szuper, mert nem kell az egész rendszert beindítani, csak „ráfűtesz” egy-egy hűvösebb estére, időszakra.
Így csökkenthető a gázfogyasztás, ráadásul két lábon állsz: ha az egyik rendszer épp nem működik, vagy a piaci árak úgy alakulnak, hogy nem éri meg, akkor ott a másik tartaléknak. Egy jól elhelyezett levegő-levegő hőszivattyús klíma tehát nemcsak kényelmes, hanem rezsibarát megoldás is.
Ha fontos a nyári hűtés is
Az elmúlt években Magyarországon is egyre durvább nyarak voltak. Sokan emiatt vágnak bele a klímavásárlásba – de ha már hűteni tud, miért ne tudjon fűteni is?
Egy inverteres, fűtésre is alkalmas klíma csak picivel drágább, mint a sima hűtő, cserébe viszont egész évben használható. Nyáron nem olvadsz le a kanapén, télen pedig meleg szobába ébredsz. Kell ennél jobb?
Jó döntés, ha kicsi, pláne, ha jól szigetelt ingatlanod van
A levegő-levegő hőszivattyúk hatékonysága akkor érvényesül igazán, ha az épület jól tartja a hőt. Passzívházakba például ideális, de egy utólag, jól szigetelt otthonban is tökéletesen működik.
Kis alapterületű, vagy amerikai konyhás lakásokban sokszor már 1-2 beltéri egység elég, és a teljes ház komfortos lesz. Társasházakban is egyre gyakoribb, hogy kiváltják a távfűtést vagy kiegészítik a meglévőt klímás megoldással. A kis lakások és a hőszivattyúk kapcsolatáról egy cikkünkben bővebben is írtunk.
És hogy kinek nem éri meg? Vannak, akik ragaszkodnak a hagyományos megoldásokhoz, félnek az újításoktól, nekik megnyugtatóbb, ha egy már jól ismert rendszer – például a gázfűtés – mellett teszik le a voksukat. Aki pedig hatalmas, rosszul szigetelt házban lakik, ahol kizárólag radiátoros fűtés van, neki kifejezetten nem lesz jó választás a levelegő-levegő hőszivattyú. Neki – a költségek átszámolása után – valószínűleg egy levegő-víz hőszivattyú, vagy a hibrid rendszer lesz a gazdaságosabb megoldás.
Cikkünk végére értünk. Remélhetőleg sikerült minden fontos kérdésre választ adni, és most már Te is képben vagy, és magabiztosan tudsz dönteni, hogy ez a technológia passzol-e a Te családi házad igényeihez. Ha a válasz igen, akkor nincs más hátra, mint élvezni a klímás komfortot és számolgatni a lefaragott rezsiszámlát! 😊